Az azonosító címke minden olyan fizikai elem, amely azonosító adatokat és termékinformációkat tartalmaz, és amelyet a terméken vagy annak csomagolásán helyeznek el.

A címkék leggyakrabban használt anyagai a papír és a műanyag fólia, amelyek leggyakrabban az előlapra nyomtatott információkkal, a hátoldalon pedig ragasztóréteggel (ragasztócímkék) rendelkeznek. A címkéknek azonban számos különböző típusa létezik. Az anyagok, a ragasztó típusa, a felhasznált hordozó típusa (pl. szilikonpapír), a nyomtatási technológia, a légköri anyagokkal szembeni ellenállás mértéke vagy a felhasználás típusa is eltérő. 

Az azonosító címkék elhelyezhetők mindenféle csomagoláson és tárolóedényen, beleértve a kartondobozokat, üvegpalackokat, befőttesüvegeket vagy műanyag zacskókat, vagy közvetlenül magán a terméken (például ruházat vagy lábbeli esetében). A megvalósítási lehetőségek felmérésekor érdemes megfontolni, hogy nem lenne-e olcsóbb bizonyos megoldásokat beépíteni a közvetlenül a kartonra, műanyagra vagy zsugorfóliára nyomtatandó rajzba, így nem kell változtatni a szokásos gyártási folyamaton. 

A címkék számos más technológiával kombinálhatók a fokozott biztonság érdekében. Ha rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) címkékkel vagy rövid hatótávú kommunikáció (NFC) eszközökkel kombinálják őket, akkor "intelligens címkékké" válnak.