Az ebbe a kategóriába tartozó tinták olyan fémpigmenteket tartalmaznak, amelyek erősen reagálnak a mágnesekre. Ezek a „mágneses pelyhek” speciális eszközökkel érzékelhetők és olvashatók. A mágneses tintákat leggyakrabban a bankjegyek és csekkek sorszámozására és számozására használják. Használhatók azonban a dokumentumok mágneses vonalkóddal történő kódolására is, amelyen keresztül az információ leolvasható és a dokumentumok hitelesíthetők.
A legismertebb mágnesestinta-alapú karakterfelismerés a MICR (mágnesestinta-alapú karakterfelismerés), amelyet számos országban a csekkek számozására használnak (a csekk alján futó karakterek). Ezt az ISO 1004 szabvány határozza meg.
A MICR-számok a papír síkján mágnesezettek, északi pólusuk a jobb oldalon van. Stilizált, lekerekített karaktereik miatt az emberek számára könnyen felismerhetők, a gépek számára pedig könnyen olvashatók, mivel alakjuk egyedi hullámformát eredményez, amelyet a karakterfelismerő rendszerek könnyen azonosítanak. A mágneses tinta (amely általában vas-oxidot tartalmaz) biztosítja, hogy a MICR-számokat a karakterfelismerő eszközök akkor is megbízhatóan olvassák, ha azokat átírták vagy más módon hagyományos tintajelekkel, például stancolóbélyegekkel eltakarták.
A mágneses tintákat leginkább bankjegyeken, dokumentumokon, csekkeken, bélyegeken és hitelkártyákon használják.
Ha mágneses tintát szeretne közvetlenül a termék(ek) felületére nyomtatni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy a gyártás során megfelelő eljárásokkal rendelkezzen ehhez. A nyomtatási eljárást úgy kell átalakítani, hogy a tinta a kívánt helyre kerüljön.
A mágneses tintákkal kapcsolatos költségek a felhasználástól függően jelentősen eltérnek. Ezért itt nehéz általános képet adni a szükséges beruházásról.