A ragasztókód egy olyan eljárás, amely során egy polimerre hőt alkalmaznak, ami spontán, véletlenszerű és egyedi buborékok kialakulását okozza benne. A polimerbuborékok helyzete, mérete és alakja minden alkalommal más és más, így minden egyes kombináció olyan egyedi, mint egy hópehely. Minden egyes buborékkészletet egy referencia-adatbázisban rögzítenek, amely csak a termék tulajdonosa számára hozzáférhető. Ezeket az egyedi háromdimenziós mintákat ezért lényegében lehetetlen lemásolni, így ideálisak a hamisítás elleni védekezésre és a hamisítás felderítésére.
A ragasztókód egy fizikai és kémiai folyamat, amely véletlenszerű alakú és méretű, apró polimerbuborékok ezreiből álló egyedi azonosítókat hoz létre. Minden egyes buborékcsoport egy egyedi és nem megismételhető 3D-s mintát képvisel, hasonlóan az ujjlenyomathoz. A ragasztókód ezzel a legbiztonságosabb az egyedi azonosítókat létrehozó, hamisítás megakadályozását szolgáló technikák között, mivel két azonos konfiguráció előállításának valószínűsége egy a milliárdhoz.
Az eljárást nagyon kis (néhány milliméteres) polimerdarabokra lehet alkalmazni, amelyeket aztán a termékre vagy annak csomagolására ragasztanak, ahol a termék „aláírásaként” vagy hitelességi pecsétjeként szolgálnak. Minden polimerbuborékos aláírást egy biztonságos referencia-adatbázisban naplóznak. A termék eredetiségének ellenőrzése érdekében egy speciális olvasóeszköz két- és háromdimenziósan is elemzi az aláírást, és összehasonlítja azt az adatbázisban szereplő aláírásokkal.
Ez a technológia a legkülönbözőbb termékek hamisítás elleni védelmére használható, mivel számos különböző anyagtípussal kompatibilis.
A ragasztókódra vonatkozóan nehéz konkrét végrehajtási követelményeket meghatározni, mivel a technológia a legkülönbözőbb anyagok széles skáláján alkalmazható. A gyártási folyamatot érintő változtatások ezért az Ön termékétől/anyagától és a megfelelő rögzítési módszertől függnek.
Mivel a ragasztókódhoz szükséges erőforrások nagyban függnek az adott terméktől és a rögzítési módszertől, itt nehéz általános képet adni a technológia bevezetésével járó költségekről.