Ugrás a kezdőlapra
Observatory
On infringements of intellectual property rights

Szellemi tulajdon értékének előmozdítása és támogatása

Menü

FAQs on copyright for consumers

FAQs on copyright for consumers

The Frequently Asked Questions (FAQs) on copyright help inform all European consumers about what is legal and what is not when using copyright protected content, such as music or film, on the internet.

As an extension of this successful initiative, the FAQs on copyright for teachers will provide teachers and students from the EU with clear and accurate information on what use of copyright protected content is allowed in the context of education.

15 questions from consumers on copyright for all EU Member States

Answers to the FAQs are given for all EU Member States. They are available in English and at least one of the official languages of the Member State in focus.

How does copyright affect your daily life?

 
Do you post on social media?
Do you add stories to your blog?
Are you streaming legally?
Who owns your work when you upload it to a platform?
Quoting a famous book online? How?
 
 
 

Click on a country in the map or select a country from the list to show the answers for the country:

 

Showing the answers for the country: Hungary Read in: Magyar | English .

 

1. Mit jelentenek és mire vonatkoznak a szerzői és szomszédos jogok, és egyformák-e az egész világon?

2. Ki a jogosultja a szerzői jognak és milyen előnye származik belőle az alkotóknak, a jogosultaknak, a fogyasztóknak, a társadalomnak, a gazdaságnak és a kultúrának általában?

3. Automatikusan szerzői jogi védelemben részesülök, például amikor egy fényképet készítek a telefonommal, vagy regisztrálnom kell a művet ahhoz, hogy védelemben részesüljek?

4. Mi számít szerzői jogi jogsértésnek? Bajba kerülhetek-e szerzői jogi jogsértésért? Milyen jelentősége van annak, hogy nem voltam tudatában, megsértek valamit, amit a szerzői jog véd?

5. Milyen feltételekkel használhatok valamely más által alkotott szerzői művet? Azt mondták, hogy a mások által alkotott művek használata csupán idézésnek számít, s ezért mindig megengedett.

6. Felhasználhatok-e a szerzői jog által védett zenét egy otthoni video-felvételhez, amit fel kívánok tölteni egy video-platformra?

7. Átadhatom valamely, a szerzői jog által védett mű példányát egy családtagomnak vagy barátomnak?

8. Letölthetek-e egy szerzői jogi védelemben részesülő művet az Internetről, s van-e jelentősége annak, milyen technológiát használok, illetve hogy csak a mű részeit töltöm le?

9. Megpróbáltam egy filmet átmásolni egy DVD-ről a számítógépemre, de nem sikerült valami ’műszaki védelmi intézkedés’ miatt. Mi az és miként kerülhetem meg, hogy egy magáncélú a másolatot készíthessek?

10. Mit jelent a magáncélú másolásért fizetendő járulék?

11. Elkövetek-e valamilyen szerzői jogi jogsértést, ha megtekintek egy filmet az Interneten letöltést nem engedő módon (’streaming’) ahelyett, hogy letölteném?

12. Ha valamely közösségi oldal platformjáról a szerzői jog által védett művek kerülnek automatikusan a fiókomba, felelőssé válhatok-e szerzői jogi jogsértésért? Mi a helyzet akkor, ha azokat egy kattintható linkkel vagy beágyazás (’embedding’) formájában a weboldalam vagy a blogom részévé teszem?

13. Amikor alkotok egy művet és feltöltöm online használatra, sok weboldal feltételül szabja, hogy átruházzam a szerzői jogaimat a weboldalra. Ez azt jelenti, hogy a jövőre nézve elvesztem a jogaimat?

14. Tegyük fel, hogy online ’avatar’ hasonmásom kedves filmsztáromnak, egy képregény- figurának vagy a sportklub jelképének felel meg. Bajba kerülhetek-e e miatt a szerzői jog vagy más törvényi rendelkezés megsértése miatt?

15. Minek alapján tudhatom azt, hogy egy művet jogszerűen vagy jogosulatlanul tesznek hozzáférhetővé az Interneten?

 

 

 

1. Mit jelentenek és mire vonatkoznak a szerzői és szomszédos jogok, és egyformák-e az egész világon?

A szerzői jog (az angolszász rendszerben: ’copyright’) az irodalmi és művészeti művek (alkotások) szerzőinek a jogait, míg a szomszédos jogok a szerzői joggal szomszédos területeken elért teljesítményekre fennálló jogokat jelentik (az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a rádió- és televízió-szervezetek, valamint – az EU-ban – a filmelőállítók jogait).

Lényeges különbségek vannak a kontinentális és az angolszász rendszerek között. A kontinentális rendszer (amelyhez a magyar szerzői jog is tartozik) a szerzői jog – mint emberi jog – és a szerző és műve közötti szoros benső kapcsolat elismerésén alapszik. Ennek megfelelően a kontinentális rendszert követő szerzői jogi törvények alapján a szerzők személyhez fűződő jogai jobban érvényesülnek, és a szerzők érdekei több védelmet élveznek az üzleti célú felhasználókkal (például kiadókkal és producerekkel) létrejövő szerződéses kapcsolataikban. Ez egyes szerzői jogi törvények szerint (mint amilyen a magyar szerzői jogi törvény is) kiterjed a vagyoni jogok átruházásának a tilalmára vagy legalábbis korlátozására is (azon kívül, hogy a személyhez fűződő jogok eleve nem átruházhatók). A kontinentális rendszerben a szomszédos jogokra külön rendelkezések vonatkoznak és általában alacsonyabb szintű védelmet nyújtanak (bár az előadóművészek – alkotók, mint természetes személyek – mégis viszonylag szélesebb jogvédelmet élveznek, bizonyos tekintetben a szerzői jogokhoz hasonlatos elemekkel).

Az angolszász rendszerben a szerzői jogot (’copyright’) jobbára olyan jogi mechanizmusnak tekintik, amely arra szolgál, hogy előmozdítsa művek és más teljesítmények létrehozását, és azok hozzáférhetővé tételét a társadalom számára. Ennek megfelelően a személyhez fűződő jogok oltalma nem teljes és jóval szegényesebb; még a szerzőség, illetve az eredeti jogosultság sem feltétlenül a valódi szellemi alkotókat illeti meg. A vagyoni jogok teljes átruházása eléggé általános gyakorlat, és az alkotók jóval kevesebb jogszabályi védelmet kapnak (ha kapnak egyáltalán) az üzleti célú felhasználókkal létrehozott szerződéses kapcsolataikban (nekik kell erről gondoskodniuk az egyesületeik vagy más szervezeteik által kötött kollektív megállapodások révén). Miután ennek a rendszernek a középpontjában nem az alkotók és azoknak a műveikkel fennálló belső kapcsolatai állnak, hanem inkább az üzletileg hasznosítható produktumok és szolgáltatások, a szerzői jog és a szomszédos jogok közötti határ elmosódik; sokszor a hangfelvételeket és a rádió- és televízió-szervezetek programjait is „művekként”, s a hangfelvétel-előállítókat, illetve a rádió- és televízió-szervezeteket „szerzőkként” ismerik el.

 

2. Ki a jogosultja a szerzői jognak és milyen előnye származik belőle az alkotóknak, a jogosultaknak, a fogyasztóknak, a társadalomnak, a gazdaságnak és a kultúrának általában?

A kontinentális szerzői jogi rendszer – mint ahogyan az 1. számú kérdésre adott válaszból kitűnik – a szerzői jog – mint emberi jog – és a szerző személyisége és műve közötti szoros belső kapcsolat elismerésére épül. Ezért alapvetően a szerzők – mint szellemi alkotók – a szerzői jogok eredeti jogosultjai. Azonban a szerzők vagyoni jogaikra nagyon gyakran felhasználási engedélyt adnak üzleti célú felhasználóknak (kiadóknak, hangfelvétel- és film-előállítóknak, munkáltatóknak stb.), és bizonyos esetekben át is ruházzák rájuk ezeket a jogokat. Annak érdekében, hogy a szerzői jog a „meghirdetett” céljaival összhangban működjön, a szerzői jogi törvényeknek megfelelő rendelkezések révén biztosítaniuk kell, hogy a szerzői jogok felhasználásának engedélyezésére vagy esetleges átruházására csupán olyan körben kerüljön sor, amely feltétlenül szükséges az adott felhasználás céljára, és olyan módon, hogy a szerzők személyiséghez fűződő jogai teljes védelmet kapjanak és vagyoni jogaik is a lehető legteljesebb módon érintetlenül maradjanak. Ugyanezek az elvek vonatkoznak az előadóművészek jogaira is. Ami a szellemi alkotók (szerzők és előadóművészek) és az üzleti célú felhasználók közötti érdekegyensúlyt illeti, azt is figyelembe kell venni, hogy az utóbbiak közül vannak olyanok (hangfelvétel-előállítók, film-előállítók, rádió- és televízió-szervezetek, valamint – az EU-ban – az adatbázisok előállítói is), amelyek szomszédos jogi védelmet, illetve sui generis jogokat is élveznek.

Az angolszász rendszerben a szellemi alkotók (szerzők és előadóművészek) kevesebb jogszabályi támogatást kapnak (ha kapnak egyáltalán) ahhoz, hogy megfelelő egyensúly jöjjön létre és érvényesüljön az üzleti célú felhasználókkal létrejövő szerződéses kapcsolataikban. Eléggé általános, hogy míg a személyhez fűződő jogok meglehetősen korlátozottak, a vagyoni jogokat teljes egészükben átruházzák üzleti célú felhasználókra, és egyes esetekben az ilyen felhasználók még eredeti jogosultaknak, sőt még „szerzőknek” is minősülnek. Ez gyengítheti a szerzői jog – mint a szellemi alkotó tevékenység – előmozdítását és oltalmát szolgáló jogi mechanizmus hitelességét és a közvélemény által ilyenként való elismerését. Mindazonáltal az igazi szellemi alkotóknak (a szerzőknek és előadóművészeknek) ebben a rendszerben is módjuk van arra, hogy észszerű érdekegyensúlyt érjenek el – s ezt gyakran el is érik (bár jobbára a közvélemény számára kevésbé érzékelhető módon) – egyedi szerződéseik (ha már eléggé közismertek és sikeresek) vagy az őket képviselő szervezeteik (egyesületek, szövetségek, szakszervezetek stb.) által kialkudott kollektív megállapodások révén.

A szerzői jogi védelem – mint az értékes kulturális javak és szolgáltatások megalkotásának és hozzáférhetővé tételének az előmozdításához szükséges jogi mechanizmus – nemcsak az eredeti és származékos jogosultak érdekét szolgálja, de a fogyasztókét, a társadalomét, valamint a gazdaság és a kultúra egészéét is. Avégett, hogy a szerzői jogi védelemnek ezek az általános társadalmi, gazdasági és kulturális funkciói érvényesülhessenek, megfelelő egyensúlyra van szükség egyrészről a szerzői jog és a tulajdonhoz való jog, mint emberi jog, másrészről más emberi jogok, valamint az általános közérdek és jogos magánérdekek között. Ezt az egyensúlyt a nemzetközi szerződések, az EU irányelvek és a nemzeti törvények annak révén alakítják ki és érvényesítik, hogy (i) különbséget tesznek egyrészről a nem védett ötletek és tények, másrészről az ötletek védett eredeti kifejezései, illetve a tények eredeti bemutatása között; (ii) az egyes közérdekű alkotásokat (mint amilyenek a hivatalos szövegek vagy a politikai beszédek) kizárják a védelem köréből; és (iii) a szerzői és szomszédos jogokra bizonyos kivételeket és korlátozásokat engednek meg (lásd a 5–8. számú kérdésekre adott válaszokat).

 

3. Automatikusan szerzői jogi védelemben részesülök, például amikor egy fényképet készítek a telefonommal, vagy regisztrálnom kell a művet ahhoz, hogy védelemben részesüljek?

Bármely irodalmi és művészeti mű, így egy telefonnal felvett fénykép is, szerzői jogi védelmet élvez a létrejötte pillanatától, feltéve, hogy az a szerző egyéni, eredeti szellemi alkotása. Semmilyen más feltétel teljesítésére nincs szükség, így arra sem, hogy a művet bejegyezzék, vagy más formalitásnak tegyenek eleget.

Magyarországon mód van a művek önkéntes nyilvántartásba vételére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, ami azonban csak azzal a következménnyel jár, hogy a nyilvántartásban rögzített adatokat azok ellenkezőjének bizonyításáig érvényesnek kell tekinteni.

Nincs szükség semmilyen formalitásra a szomszédos jogok és az adatbázis-előállítók sui generis jogainak a védelméhez sem.

 

4. Mi számít szerzői jogi jogsértésnek? Bajba kerülhetek-e szerzői jogi jogsértésért? Milyen jelentősége van annak, hogy nem voltam tudatában, megsértek valamit, amit a szerzői jog véd?

A szerzői jog vagy a szomszédos jogok megsértésének számít (i) bármely felhasználási cselekménynek a jogosult hozzájárulása nélküli végrehajtása (megjegyzendő, hogy az is jogsértés, ha a felhasználás túlmegy a hozzájárulásban megszabott kereten); vagy (ii) a mű vagy a szomszédos jogok által védett teljesítmény felhasználása díjfizetés nélkül, amennyiben a törvény ugyan nem köti a felhasználást a jogosult hozzájárulásához, de díjfizetési kötelezettséget ír elő. A jogsértésnek különböző jogi következményei lehetnek mind a polgári jog, mind a büntető-, illetőleg szabálysértési jog területén. A kivételekre és a korlátozásokra – amelyek alapján, az előírt feltételek teljesülése esetén, valamely szerzői vagy szomszédos jog alá tartozó mű vagy teljesítmény felhasználása nem minősül jogsértésnek – lásd lenn az 5–8. számú kérdésekre adott válaszokat.

A jogosultaknak egy sor polgári jogi igénye nem függ attól, hogy a jogsértést elkövető személyt terheli-e polgári jogi szempontból felelősség (vagyis, hogy tudott-e a cselekmény jogsértő voltáról, vagy az adott helyzetben elvárható, megfelelő körültekintéssel tudnia kellett volna róla, illetve egyébként úgy járt-e el, ahogyan az adott helyzetben elvárható lett volna). A jogosult, jogainak sérelme esetén, követelheti: (i) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; (ii) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; (iii) hogy a jogsértő – nyilatkozattal vagy más megfelelő módon – adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; (iv) hogy a jogsértő szolgáltasson adatot azokról, akik a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, kommunikációjában, illetve teljesítésében részt vettek, illetőleg a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról; (v) a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését; (vi) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását; (vii) a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, valamint a jogsértéssel előállott dolgok lefoglalását, kereskedelmi forgalomból való visszahívását, onnan való végleges kivonását, illetve megsemmisítését. Az utóbbi jogkövetkezményeknek akkor is helye van, ha az említett eszközök és anyagok nem a jogsértő, hanem más személy tulajdonában vannak, feltéve, hogy a tulajdonos a jogsértésről tudott, vagy az adott helyzetben általában elvárható gondossággal tudnia kellett volna róla. E jogkövetkezmények alkalmazásánál a bíróságnak figyelembe kell vennie a harmadik személy érdekeit is, és olyan döntést kell hoznia, hogy az elrendelt intézkedés a jogsértés súlyosságával arányban álljon.

A jogosult jogainak megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint (akkor, ha a jogsértő nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben elvárható lett volna) kártérítést és (személyhez fűződő jogainak megsértése esetén) sérelemdíjat is követelhet.

A Büntető törvénykönyv és a szabálysértési törvény szerint a szerzői jog vagy a szomszédos jogok megsértéséért a következő szankciók alkalmazhatók: (i) ha az okozott vagyoni hátrány kicsi (nem több mint 100.000 forint), a cselekmény szabálysértésnek minősül, és az elkövető pénzbírsággal sújtható, kivéve, ha a többszörözés vagy a lehívásra hozzáférhetővé tétel jogát úgy sértik meg, hogy az a jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja; (ii) ha az okozott kár nem ilyen kicsi, de nem nagyobb, mint 500.000 forint, a cselekmény vétségnek minősül, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, kivéve, ha a többszörözés vagy a lehívásra hozzáférhetővé tétel jogát úgy sértik meg, hogy az a jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja; (iii) ha a vagyoni hátrány ennél is nagyobb, a cselekmény bűntettnek minősül, és az elkövető a hátrány mértékétől függően hosszabb – akár két évig terjedő, különösen jelentős vagyoni hátrány esetén akár tíz évig terjedő – szabadságvesztéssel büntethető.

 

5. Milyen feltételekkel használhatok valamely más által alkotott szerzői művet? Azt mondták, hogy a mások által alkotott művek használata csupán idézésnek számít, s ezért mindig megengedett.

Olyan felhasználáshoz, amelyre a szerzők és a szomszédos jogi jogosultak kizárólagos joga áll fenn, szabály szerint az érintett jogosult engedélyére van szükség. Az engedélyt egyes esetekben egyénileg, más esetekben a jogosultak közös jogkezelő szervezeteik útján, általában díjfizetés ellenében, de néha a nélkül (szabad felhasználást engedő jogosítás útján) adják meg. Gyakori, hogy a végfelhasználók szabadon jutnak hozzá védett tartalmakhoz hirdetésekkel finanszírozott forrásokból (míg a jogosultak a hirdetők által fizetett összegekből való részesedéssel jutnak jövedelemhez). Vannak olyan esetek is, ahol nincs szükség a jogosultak engedélyére, de azoknak jogdíjigényük van, amely közvetetten terhelheti a végfelhasználókat (a másolásra felhasznált anyagok, illetve berendezések kismértékben megnövelt árának a formájában – lásd a 10. számú kérdésre és annak alkérdéseire adott válaszokat).

Egyes más esetekben a felhasználás szabad (nincs szükség jogosításra, és díjigény sem áll fenn). Az ilyenfajta – a végfelhasználók szempontjából is releváns – kivételek alapján, az adott feltételek teljesülése esetén, szabad lehet például egyes művek magáncélú másolása, a fogyatékkal élők részére való nem-kereskedelmi célú felhasználás, illetve az idézés, a nyilvánosan előadott beszédek tájékoztatási célú felhasználása és az időszerű napi eseményekről való tudósítás (az utóbbi esetekben is, hacsak ez nem bizonyul lehetetlennek, fel kell tüntetni a forrást és a szerző nevét).

 

6. Felhasználhatok-e a szerzői jog által védett zenét egy otthoni video-felvételhez, amit fel kívánok tölteni egy video-platformra?

Szerzői jog által védett zeneműnek videofelvételbe való belefoglalásához, és az ilyen felvételnek valamilyen videoplatformon a nyilvánossághoz való hozzáférhetővé tételéhez a jogosult hozzájárulására van szükség. A szerzői jogi oltalom alatt már nem álló művek szabadon felhasználhatóak, és ha ez összhangban áll a szerzői jogról szóló törvényben foglalt kivételekkel és korlátozásokkal, az oltalom alatt álló művek is felhasználhatóak. Ilyen eset lehet például a zeneszámok egyes részleteinek idézése. A Szerzői Jogi Szakértő Testület néhány szakvéleménye szerint a védett mű paródia céljára való felhasználása és a paródiának valamely online platformon a nyilvánossághoz való hozzáférhetővé tétele is jogszerű lehet. Ugyanakkor Magyarországon e jogértelmezésnek megfelelő jogszabályi rendelkezés egyelőre nem született. Ez némileg változik az új uniós szerzői jogi irányelv 17. cikkének átültetésével, amely majd 2021. június 7-től lesz alkalmazandó. A cikk kimondja, hogy minden tagállamnak biztosítania kell, hogy a felhasználók az általuk előállított tartalom online tartalommegosztó szolgáltatásokra való feltöltése és hozzáférhetővé tétele során támaszkodhassanak az idézés, kritika, ismertetés, karikatúra, paródia vagy pastiche létező kivételeire.

 

7. Átadhatom valamely, a szerzői jog által védett mű példányát egy családtagomnak vagy barátomnak?

Igen, valamely szerzői jogi védelemben részesülő mű példánya átadható egy családtagnak vagy egy közeli barátnak, feltéve, hogy jogszerű példányról (amely azt jelenti, hogy a másolat olyan példányról készült, amelyhez a másolatot készítő jogszerűen jutott hozzá) van szó, és a példány átadása nem szolgál jövedelemszerzést vagy jövedelemnövelést.

 

8. Letölthetek-e egy szerzői jogi védelemben részesülő művet az Internetről, s van-e jelentősége annak, milyen technológiát használok, illetve hogy csak a mű részeit töltöm le?

Általában az alkalmazott technológiától függetlenül megengedett művek magáncélra való letöltése az Internetről, ha az jogszerű forrásból történik, és nem szolgál jövedelemszerzést vagy jövedelemnövelést, feltéve továbbá, hogy ez nem sérelmes az adott mű rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítja a szerző vagy más jogosult jogos érdekeit. Ez alól kivételt jelentenek (i) a szoftverek és a számítógépes eszközökkel működtetett adatbázisok, valamint (ii) a teljes könyvek, folyóiratok és napilapok. E tekintetben az sem bír jelentőséggel, hogy a védett műnek csak egy részét vagy annak egészét többszörözik.

A széles körű, magáncélú másolás által a szerzők (és más jogosultak) jogos érdekeit érő sérelem kiküszöbölése vagy legalábbis indokolt szintre szorítása végett ’járulékot’ kell fizetni a másolásra használt eszközökre kivetett hozzájárulás formájában (lásd a 10. számú kérdésre adott választ is). A fent említett ’járulékok’ esetében nem beszélhetünk szabad felhasználásról – amit díjigénnyel „kompenzálnak”–, hanem a kizárólagos többszörözési jognak a díjigényre való korlátozásáról van szó. E járulék (másnéven üreshordozó díj vagy magánmásolási díj) összegét a gyakorlatban azon eszközök vételára tartalmazza, amelyek alkalmasak szerzői jog álal védett művek és más teljesítmények másolt példányainak tárolálására. Ebből következően ezen eszközök vásárlói a magáncélból végzett másoláshoz kapcsoldó díjat is megfizetik. Ha az adott eszközt igazolhatóan nem használják ilyen célokra, lehetőség van az üreshordozó díj visszatérítésének igénylésére.

 

9. Megpróbáltam egy filmet átmásolni egy DVD-ről a számítógépemre, de nem sikerült valami ’műszaki védelmi intézkedés’ miatt. Mi az és miként kerülhetem meg, hogy egy magáncélú a másolatot készíthessek?

Műszaki védelmi intézkedés (hatásos műszaki intézkedés) minden olyan eszköz, alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog jogosultja a törvény által nem engedélyezett cselekményeket – rendeltetésszerű működése révén – megelőzze, illetve megakadályozza. Az ilyen intézkedések célja az egyes művek – mint a filmek vagy az elektronikus könyvek – digitális online környezetben való védelmének és hasznosíthatóságának a biztosítása. A műszaki védelmi eszközök engedély nélküli megkerülése (valamint az ahhoz szükséges eszközök és szolgáltatások hozzáférhetővé tétele) tilos, s e tilalom megszegői ellen a szerzői jogi jogsértés következményei – ide értve a büntetőjogi szankciókat is – alkalmazhatók.

Vannak olyan, a közérdek szempontjából fontos és a szerzői jogi törvény 95/A. §-ának (1) bekezdésében taxatív módon meghatározott szabad felhasználások – mint az oktatási szemléltetés céljából való felhasználás, egyes kedvezményezett intézmények (mint a könyvtárak) által belső intézményi célra való másolás, bírósági vagy más hatósági célra való felhasználás, a fogyatékossággal élők általi felhasználás, stb. – amelyek alkalmazhatóságát a jogosultaknak lehetővé kell tenniük a műszaki védelmi intézkedés ellenére, feltéve, hogy a szabad felhasználás kedvezményezettje a védett műhöz, illetve a szomszédos jogok által védett teljesítményhez jogszerűen fért hozzá. Ez a szerzői jogi törvény 95/A. §-ának (2) bekezdése szerint – kivéve a fogyatékossággal élők által, a fogyatékosságukkal összefüggésben végzett felhasználásokat – nem alkalmazható, ha a művet, illetve a szomszédos jog által védett teljesítményt úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg.

Ha a jogosult és az előző bekezdésben említett, valamely szabad felhasználás kedvezményezettje között nem jön létre megállapodás a szabad felhasználás lehetővé tételének a feltételeiről, a felek bármelyike egyeztetési eljárást kezdeményezhet a Szerzői Jogi Szakértő Testületen belül működő Egyeztető Testületnél. Amennyiben a felek nem fogadják el az Egyeztető Testület javaslatát, az egyeztető testületi eljárás szabályai szerint a szabad felhasználás kedvezményezettje a bíróságtól kérheti, hogy az kötelezze a jogosultat a szabad felhasználás lehetővé tételére.

A magáncélból való másolás azonban nem szerepel azok között a szabad felhasználási esetek között, amelyek alkalmazhatóságát a jogosultaknak lehetővé kell tenniük. A szerzői jogi törvény 95/A. §-ának (1) bekezdése csak a reprográfiával történő magáncélú másolást sorolja fel ilyenként. Ezért filmet csak a jogosultak engedélyével lehet jogszerűen átmásolni DVD-ről számítógépre.

 

10. Mit jelent a magáncélú másolásért fizetendő járulék?

A magáncélú másolásért járó díjigényre utaló – más nyelvekben is használatossá vált – angol kifejezés: ’levies’ (magyarul ’járulék’-ként lehet fordítani, de inkább az ’üres hordozó díj’ kifejezés terjedt el, ami a díjigény-bevezetéskor érintett alkalmazási körre utalt) meglehetősen pontatlan, hiszen angol jelentése alapján azt a téves benyomást keltheti, hogy valamilyen adóról vagy illetékről van szó, jóllehet ez nincs így. Magáncélú másolás csak a kizárólagos többszörözési jogra vonatkozó kivétel (szabad felhasználás) vagy korlátozás formájában megengedhető, amennyiben megfelel a Berni Egyezmény 9. cikke (2) bekezdésében, a TRIPS Megállapodás 13. cikkében, a WCT 10. cikkében, a WPPT 16. cikkében, a szerzői és szomszédos jogoknak az információs társadalommal kapcsolatos szerzői és szomszédos jogi kérdésekről szóló InfoSoc-irányelv 5. cikkének (5) bekezdésében és a szerzői jogi törvény 33. §-ának (2) bekezdésében rögzített háromlépcsős teszt feltételeinek. A teszt szerint akkor alkalmazható kivétel vagy korlátozás a többszörözési jog (s valójában bármely más vagyoni jog) esetében, ha az (i) csak (korlátozott) különleges esetre vonatkozik, (ii) nem sérelmes a mű (illetőleg a szomszédos jogi teljesítmény) rendes felhasználására, és (iii) indokolatlanul nem károsítja a szerző (vagy más jogosult) jogos érdekeit. A magáncélú másolás különleges esetnek tekinthető, s ha a másik két feltétel is teljesül, lehetőség van kivétel vagy korlátozás alkalmazására.

Vannak olyan műkategóriák, illetve helyzetek, amelyeknek az esetében a jogosult engedélye nélküli magáncélú másolás sérelmes lenne a mű rendes felhasználására. Ezekben az esetekben nem alkalmazható kivétel vagy korlátozás. Ezért a szerzői jogi törvény kizárja a magáncélú többszörözés formájában való szabad felhasználást, illetőleg a többszörözési jognak az ilyen célból való korlátozását az építészeti művek, a szoftver és a számítógépes eszközökkel működtetett adatbázis esetében, továbbá a kotta fénymásolását, valamint – a kézírás vagy írógép útján való másolás kivételével – teljes könyveknek vagy a napilapok és folyóiratok egészének a másolását is.

A fent említett díjak esetében nem beszélhetünk szabad felhasználásról – amit díjigénnyel „kompenzálnak”–, hanem a kizárólagos többszörözési jognak a díjigényre való korlátozásáról van szó. Megállapítást nyert az, hogy a magáncélú másolás széles körben elterjedt gyakorlata indokolatlanul károsítja a jogosultak jogos érdekeit (mivel jelentős mértékben aláássa a jogosított példányok piacát). A jogosultnak így okozott hátrány kiküszöbölhető – s így ki is küszöbölendő – egy szerény díj formájában, amit a magáncélú másolásra szolgáló eszközök gyártói, importőrei, illetve forgalmazói kötelesek fizetni.

Lásd a 8. számú kérdésre adott választ is.

 

11. Elkövetek-e valamilyen szerzői jogi jogsértést, ha megtekintek egy filmet az Interneten letöltést nem engedő módon (’streaming’) ahelyett, hogy letölteném?

Egy film megtekintése nem releváns cselekmény a szerzői jog szempontjából, s mint ilyen, nem valósít meg jogsértést, kivéve azt az esetet, ahol a megtekintés valamely műszaki védelmi intézkedés (lásd a 8. számú kérdést) megkerülése (feltörése) révén válik lehetővé.

A felelősség súlya azokon van, akik engedély nélkül tesznek hozzáférhetővé ilyen (a nyilvánossághoz való interaktív hozzáférhetővé tételnek minősülő) módon egy filmet, illetve – a felelősségükre irányadó külön szabályok szerint – az online közvetítő szolgáltatást végzőkön.

Streamelés esetében a végfelhasználó magánszemély számítógépes rendszerében egy időleges műpéldány jön létre. Abban az esetben, ha e másolat nem jogszerű forrásból (például egy jogsértő streamből) származó műről készül, akkor elkészítése szigorúan véve jogsértőnek minősülhet. Nem ismerünk ugyanakkor olyan esetet, amikor felhasználók ilyen jogsértés miatt kerültek volna a jogosultak részéről felelősségre vonásra.

 

12. Ha valamely közösségi oldal platformjáról a szerzői jog által védett művek kerülnek automatikusan a fiókomba, felelőssé válhatok-e szerzői jogi jogsértésért? Mi a helyzet akkor, ha azokat egy kattintható linkkel vagy beágyazás (’embedding’) formájában a weboldalam vagy a blogom részévé teszem?

Műveknek közösségi oldalakon történő felhasználására ugyanazok a szerzői jogi szabályok vonatkoznak, mint általában. Valamely védett mű engedély nélküli feltöltése egy közösségi oldal fiókjába a nyilvánossághoz közvetítés joga megsértésének számít (a nyilvánosság számára való interaktív hozzáférhetővé tétel), és bizonyos esetekben a többszörözési jog megsértésének is. Ugyanígy azok a lehetséges kivételek és korlátozások (mint például az idézet formájában vagy paródia céljára való felhasználás) alkalmazhatók, mint más esetekben.

Ha egy jogsértő anyag mások tevékenységének eredményeként automatikusan megjelenik egy fiók tartalmaként, ezért a fiók tulajdonosa nem felelős. Mindazonáltal felmerülhet a felelőssége, ha tudomást szerez a tartalom jogsértő voltáról, s mégsem tesz semmit a jogsértő helyzet megszüntetéséért. Fontos azonban megjegyezni, hogy a közösségi rendszerek működtetői – ha tevékenységük a puszta tartalomtároláson nem megy túl – tárhelyszolgáltatóknak minősülnek, és ilyenként a felelősségük elkerülése végett, mihelyt tudomást szereznek a jogsértő információról – különösen akkor, ha a jogosult erről értesítést küld – kötelesek haladéktalanul intézkedni az információ eltávolításáról, vagy az ahhoz való hozzáférés blokkolásáról. Ebből a célból, egyes országokban, mint Magyarországon is, külön értesítési és eltávolítási (’notice and take down’) eljárás áll rendelkezésre. Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény 13. §-a részletes rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megfelelő érdekegyensúlyt biztosítanak a fióktulajdonosok, a jogosultak és az online közvetítők (mint a közösségi oldalak működtetői) által alkotott háromszögben, megfelelő jogi biztosítékokkal a rendszer lehetséges visszaélésszerű használatával szemben.

A kattintható linkek engedély nélküli használata ’mélylink’, ’beágyazás’ vagy ’keretbe foglalás’ (’deep-link’, ’embedding’, ’framing’) útján a többszörözési jog és – az interaktív hozzáférhetővé tétel értelmében – a nyilvánossághoz közvetítés joga megsértésének minősülhet. Az Európai Bíróság jelenlegi gyakorlata szerint jogsértő a link, amikor a jogosultak a hozzáférést korlátozzák, és ezzel nyilvánvalóvá teszik, hogy műveik csak a dedikált webhelyeken felhasználhatóak (pl. előfizetéses alapon működő streaming szolgáltatások).

 

13. Amikor alkotok egy művet és feltöltöm online használatra, sok weboldal feltételül szabja, hogy átruházzam a szerzői jogaimat a weboldalra. Ez azt jelenti, hogy a jövőre nézve elvesztem a jogaimat?

A magyar szerzői jogi törvény szerint a személyhez fűződő jogok (a szerzőség elismerésének, a szerző neve feltüntetésének, a mű integritása védelmének a joga) nem ruházhatók át és nem lehet lemondani róluk. Ez arra az esetre is vonatkozik, amikor a szerző vagyoni jogait átruházzák. Továbbá az általános szabály az, hogy a vagyoni jogokról sem lehet lemondani, azok sem ruházhatók át, hanem csupán (kizárólagos vagy nem-kizárólagos) felhasználási engedélyek adhatók. A vagyoni jogok átruházása csak a következő, kimerítő módon meghatározott műkategóriák esetében lehetséges: (i) munkaviszony alapján alkotott művek, (ii) audiovizuális művek részére készült alkotások, (iii) számítógépes programok (’szoftverek’), (iv) adatbázisok, (v) reklám céljára készült művek.

A szerzői jogi törvénynek és a Polgári törvénykönyvnek van számos olyan rendelkezése, amely azt kívánja biztosítani, hogy a felhasználási engedélyek esetén is a jogosítás csak azokra a jogokra vonatkozzék, amelyek feltétlenül szükségesek a célzott felhasználáshoz, és hogy a felhasználási engedéllyel, illetve a jogátruházással kapcsolatos bármilyen kétség esetén a szerzők számára kedvezőbb értelmezés érvényesüljön.

 

14. Tegyük fel, hogy online ’avatar’ hasonmásom kedves filmsztáromnak, egy képregény- figurának vagy a sportklub jelképének felel meg. Bajba kerülhetek-e e miatt a szerzői jog vagy más törvényi rendelkezés megsértése miatt?

Elvileg a szellemi tulajdoni jogok, és különösen a szerzői jog szempontjából nincsenek külön elvek vagy jogszabályok, amelyek egy ’avatar’ esetében alkalmazhatók lennének. Egy ismert színész arcmásának, egy képregényfigurának vagy egy sportklub jelképének engedély nélküli felhasználása esetén ugyanazok a jogkövetkezmények és szankciók alkalmazhatók a színész személyiségi jogai, a képregényfigurára fennálló szerzői jog, illetve a sportklub védjegyjoga megsértéséért, mint más esetekben. Hasonlóképp ugyanazok a védekezési lehetőségek merülhetnek fel a jogsértés megállapításával szemben, mint más esetekben, amennyiben a 6. számú kérdésre és annak alkérdéseire adott válaszokban említett feltételek teljesülnek. Azonban, ha az ilyen felhasználásoknak nincs üzleti jellegük, és nem veszélyeztetik a védett jogok hasznosítását – például szurkolók használják fel ilyen módon kedvenc sportegyesületük logóját –, vagy sértik a személy személyiségi jogait, valamint jó hírét, aligha van valós veszély arra, hogy emiatt jogkövetkezményekkel kelljen szembenézniük.

 

15. Minek alapján tudhatom azt, hogy egy művet jogszerűen vagy jogosulatlanul tesznek hozzáférhetővé az Interneten?

Van számos olyan webhely, amelynek az esetében nyilvánvaló, hogy jogszerűtlen forrásról van szó, mint amilyen a Pirate Bay vagy a ’warez’ oldalak. Más források esetében – mint amilyenek a különböző torrent oldalak – elég nagy az esély arra, hogy azok jogszerűtlenül nyújtanak hozzáférést védett tartalmakhoz. Néhány jel ugyancsak segíthet az eligazodásban: például a YouTube-on található olyan videók, amelyekhez hirdetés társul, általában jogosítottak, míg az olyanok esetében, amelyekhez nem kapcsolódik hirdetés, kétség merülhet fel ebben a tekintetben. Bizonytalanság esetén több megbízható forrás is rendelkezésre áll a tájékozódásra, mint például nemzetközi szinten a www.educause.edu oldal vagy az IFPI weboldala (www.ifpi.org) vagy Magyarországon a ProArt (Szövetség a Szerzői Jogokértwww.proart.hu) és a közös jogkezelő szervezetek oldalai.

Azok számára, akik jogszerű forrásból kívánnak hozzáférni szerzői művekhez és a szomszédos jogok által védett teljesítményekhez (akár szerény díj ellenében, akár – a hirdetésekkel támogatott oldalak esetében – ingyenesen) ma már bőséges választék áll rendelkezésre az ilyen forrással szolgáló weboldalakból (iTunes – https://www.apple.com/hu/itunes/, Google Play – https://play.google.com/store, Spotify – https://www.spotify.com/hu, Dalok.hu – https://www.dalok.hu, Songs.hu – https://www.songs.hu, Bookline – https://bookline.hu, Netflix – https://www.netflix.com/hu, HBO Go – https://hbogo.hu, stb.). Ezeknek a forrásoknak a szerződéses rendszerében akadnak problémák a szerzők és előadóművészek szempontjából, mivel a részesedésük nem feltétlenül arányos mértékű, de a jogkövető végfelhasználók szempontjából általában megbízhatóak; a végfelhasználóknak nem kell aggódniuk a forrás jogszerűségét illetően.

 

 

Back to Top

Disclaimer

The answers to the Frequently Asked Questions (FAQs) were finalised on the date indicated as the status date on the website. Gathering up-to-date information from 27 Member States is an extensive exercise. While the EUIPO tries to keep the information up-to-date, new case-law or legislative reforms may impact the content of the FAQs. Neither the EUIPO nor any person acting on behalf of the EUIPO is responsible for the use which might be made of the FAQs.

We use cookies on our website to support technical features that enhance your user experience. We also use analytics. Click for more information