Ugrás a kezdőlapra
EUIPO
Védjegyeinek és formatervezési mintáinak védelme az Európai Unióban

Szellemi tulajdonának védelme az Európai Unióban

Menu

Nemzetközi lajstromozás

 


A védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Jegyzőkönyv a genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Nemzetközi Irodája által felügyelt szerződés. A jegyzőkönyv 1996 áprilisában lépett hatályba, és világszerte számos ország, többek között majdnem minden európai ország mellett az USA, Japán, Ausztrália, Kína, Oroszország, és 2004 októberében az Európai Unió (EU) is ratifikálta.
A Madridi Jegyzőkönyv a védjegyjogosultak számára lehetővé teszi, hogy védjegyük, egyetlen bejelentés saját nemzeti vagy regionális védjegyhivatalukhoz történő közvetlen benyújtásával, több országban oltalmat élvezzen.

A Madridi Jegyzőkönyvvel kapcsolatos további tájékoztatásért, kérjük, látogasson el a honlapunk stratégia című részére, és kattintson a „fejlesztés” lapfülre.


Mivel az EUIPO az EU-nak az egész Európai Unióra (EU) kiterjedő hatályú védjegyek lajstromozása céljából működő hivatala, így ez a Hivatal a WIPO kapcsolattartási pontja az EU védjegyen alapuló vagy az EU-t megjelölő összes nemzetközi bejelentési eljárásban. Az EUIPO vagy származási hivatalként léphet fel, ha egy nemzetközi bejelentés EU védjegyen alapul, vagy pedig kijelölt hivatalként, ha egy máshonnan származó nemzetközi bejelentésben az EU-t jelölik meg. Az EUIPO nemzetközi rendszerben betöltött szerepe a nemzeti hivatalok által játszott szerephez hasonlít.

A WIPO Nemzetközi Irodáján keresztül felügyeli a Madridi Jegyzőkönyvet és a Madridi Megállapodást (a két szerződés alkotja az úgynevezett madridi rendszert). Amikor nemzetközi bejelentést kap egy származási hivataltól, akkor a WIPO ellenőrzi különösen azt, hogy a benyújtás minden követelménye teljesül-e, és hogy az árukat és szolgáltatásokat helyesen osztályozták-e. Ha igen, lajstromozza a védjegyet a nemzetközi lajstromban, és közzéteszi azt a nemzetközi hivatalos lapban. A nemzetközi iroda ezt követően értesíti a nemzetközi lajstromozásról a megjelölt országok hivatalait.
A nemzetközi iroda nem vizsgálja, hogy a védjegy részesülhet-e oltalomban, vagy hogy lajstromoztak-e már azonos vagy hasonló védjegyet; ez a megjelölt országok hivatalainak feladata.

Igen, lehetséges nemzetközi bejelentés esetén az EU-t olyan területként megjelölni, amely tekintetében védjegye oltalmát szeretné kérni. Az EUIPO az az uniós hivatal, amely jogosult az EU egész területén védjegyeket kezelni.
 

Nemzetközi bejelentés benyújtása esetében kötelező a WIPO weboldalán angol, francia vagy spanyol nyelven elérhető formanyomtatványt használni.

A WIPO weboldalán az alábbi tájékoztatás található:

Amikor a nemzetközi bejelentésben az EU-t jelölik meg, az EUIPO-nál történő eljáráshoz általában nincs szükség képviselő kijelölésére. Ideiglenes elutasítás esetén azonban, vagy általánosabban, ha a nemzetközi jogosultnak közvetlenül kell kommunikálnia a Hivatallal (például dokumentumküldés esetén), a képviseletre vonatkozó rendes szabályokat kell alkalmazni (további részletek a képviseletről).

Ha a nemzetközi lajstromozás jogosultja az EGT (Európai Gazdasági Térség) területén nem rendelkezik lakhellyel, EGT-képviselőt kell megjelölnie. Képviselő megjelölésének hiányában az elutasítás az ideiglenes elutasításban megállapított mértékben kerül megerősítésre.

További tájékoztatás az Iránymutatások M. részében (Nemzetközi védjegyek) található.
 

Tudjon meg többet a madridi rendszernéven is ismert nemzetközi lajtromozási eljárásról.

Az EU-t megjelölő nemzetközi lajstromozásban fel kell tüntetni az EUIPO hivatalos nyelvei közül (angol, francia, német, olasz és spanyol) egy második nyelvet. Második nyelv feltüntetésének hiányában az EUIPO kifogást emel a bejelentéssel szemben és elhalasztja az újbóli közzétételt mindaddig, amíg egy második nyelvet meg nem jelöltek.
 

Az alaki vizsgálat arra korlátozódik, hogy a második nyelv megjelölése megtörtént-e, hogy a bejelentés együttes védjegyre vagy tanúsító védjegyre (amely esetében meg kell adni a védjegy használatára vonatkozó szabályozást) vonatkozik-e, hogy a nemzetközi lajstromozás fő jegyzéke magában foglalja-e az EU megjelölés korlátozott jegyzékét, hogy vannak-e szenioritási igények, és hogy az áruk és/vagy szolgáltatások jegyzéke megfelel-e az egyértelműség és pontosságIránymutatások, B. rész (Vizsgálat), 3.  szakaszában (Osztályozás) meghatározott követelményeinek.
Amennyiben bármilyen elutasítási ok áll fenn, az EUIPO az újbóli közzétételt követő 6 hónapon belül ideiglenes elutasításról szóló értesítést küld a WIPO-nak. Ha az ideiglenes elutasítás az áruk és szolgáltatások csak egy részére vonatkozott, és a jogosult nem módosítja azokat, csak ezek az áruk és szolgáltatások kerülnek elutasításra, a többi áru és szolgáltatás elfogadásra kerül.

A nemzetközi lajstromozás jogosultjának attól az időponttól számított 1 hónapon belül benyújtott kérelmére, amikor a WIPO tájékoztatja az EUIPO-t a megjelölésről, az EUIPO valamennyi nemzetközi lajstromozás tekintetében európai uniós kutatási jelentést készít, amelyben az európai uniós védjegyrendelet 195. cikke alapján megjelöli a hasonló európai uniós védjegyeket, és az EU-t megjelölő nemzetközi lajstromozásokat.
 

Közvetlenül a kézhezvétel után az EUIPO automatikusan újból közzéteszi a nemzetközi lajstromozást az EU Védjegyértesítő nemzetközi lajstromozásokra vonatkozó, M. részében (ehhez útmutatást ad az eSearch plus, rendszeres hirdetmények rész).
 

Az első tájékoztatást a WIPO-n keresztül kapja meg a jogosult. A továbbiakban a kommunikáció közvetlenül az EUIPO és a jogosult, illetve képviselője között folyik.
Az EUIPO-nak 18 hónap áll rendelkezésre, hogy tájékoztassa a WIPO-t az EU-megjelölés elutasításának lehetséges okairól. A 18 hónapos időszak azon a napon kezdődik, amikor az EUIPO értesül a megjelölésről. Ha a kifogást nem hárítják el, a végleges határozatot elküldik a jogosultnak. A végleges határozat a fellebbezési tanács előtt megtámadható. A fellebbezési eljárás lezárását és a jogerős határozatot követően értesítik a WIPO-t az elutasításról.
Ha nem áll fenn elutasítási ok, a Hivatal ideiglenes státuszt bocsát ki a WIPO-nak. Ez a nyilatkozat továbbításra kerül a jogosultnak, a nemzetközi hivatalos lapban közzéteszik, és a nemzetközi lajstromban nyilvántartásba veszik.

A szenioritási igények és kutatások kezelését az EUIPO párhuzamosan végzi. Korábbi lajstromozás szenioritása külön hivatalos formanyomtatványon (MM17) kérhető, amelyet csatolni kell a nemzetközi bejelentéshez.
A szenioritás vizsgálata kizárólag a bejelentő által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján történik. Korábbi lajstromozás szenioritása külön hivatalos formanyomtatványon (MM17) kérhető, amelyet csatolni kell a nemzetközi bejelentéshez.

Amennyiben egy nemzetközi bejelentésben az Európai Unió van megjelölve, az EUIPO a WIPO-tól származó kérelem kézhezvételét követő 18 hónapon belül elutasíthatja a védjegyoltalom iránti kérelmet. Az elutasítás bármilyen okon (feltétlen kizáró ok és viszonylagos kizáró ok) alapulhat, amely miatt egy, közvetlenül az EUIPO-hoz benyújtott lajstromozás iránti kérelem elutasítható.
 

Felszólalás az EU Védjegyértesítő nemzetközi lajstromozásra vonatkozó M. részében történő újbóli közzététel napját követő 1 hónap leteltétől számított 3 hónapon belül nyújtható be (ehhez útmutatást ad az eSearch plus, rendszeres hirdetmények rész).
Az ezen időszak előtt benyújtott felszólalások a felszólalási időszak első napján benyújtottnak tekintendők.
Amennyiben felszólalást nyújtanak be, az EUIPO ellenőrzi annak elfogadhatóságát, majd értesíti a WIPO-t a felszólalási eljáráson alapuló ideiglenes elutasításról. Amennyiben a felszólalás sikeres, a Hivatal értesíti a WIPO-t a nemzetközi lajstromozás elutasításáról.
 

Ha valamennyi eljárás befejeződött és a nemzetközi lajstromozást az Európai Unió megjelölésével az áruk és szolgáltatások mindegyikének vagy egy részének tekintetében elfogadják, azt az EU Védjegyértesítőben újból közzéteszik, és az oltalom megadásáról szóló nyilatkozatot küldenek a WIPO-nak.
 

Ha az EUIPO a nemzetközi lajstromozás Európai Uniót megjelölő bejelentését elutasítja, az az uniós védjegyrendelet 202. cikke alapján átalakítható:
  • nemzeti védjegybejelentéssé az EU tagországok tekintetében;
  • a Madridi Jegyzőkönyv szerződő felének számító uniós tagállamok megjelöléseivé (úgynevezett „átalakításból származó utólagos megjelölés”).

Igen, az Európai Unió (EU) Madridi Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozása óta az EU védjegy a nemzetközi bejelentés alapját képezheti. Ebben az esetben az EUIPO a származási hivatal, amely igazolja a (bejelentett vagy lajstromozott) EU védjegy és a nemzetközi bejelentés közötti azonosságot.

Egy EU védjegyen alapuló nemzetközi bejelentést online lehet benyújtani.
Vagy az alábbi két formanyomtatvány is használható.
  • A WIPO MM2 formanyomtatványa angol, francia vagy spanyol nyelven (elérhető a WIPO weboldalán) vagy
  • Az EUIPO EM2 formanyomtatványa az EUIPO-nál használt 23 hivatalos nyelv egyikén. Ez az űrlap két különböző változatban érhető el. Az EUIPO formanyomtatvány első változata a Madridi Jegyzőkönyv szerinti három nyelv egyikén (angolul, franciául vagy spanyolul) benyújtott bejelentések esetében használható. A második változat a többi 20 nyelven készített bejelentésekhez készült (e formanyomtatvány mindkét változata elérhető az EUIPO weboldalán).
További információ a nemzetközi bejelentési űrlapokról.

A nemzetközi bejelentés EUIPO-n keresztüli benyújtása esetén díjat kell fizetni.
További információ a díjakról és költségekről.

A nemzetközi bejelentés alapulhat lajstromozott EU védjegyen vagy EU védjegybejelentésen. A nemzetközi bejelentést közvetlenül az EUIPO-hoz kell benyújtania a védjegy tulajdonosának vagy annak képviselőjének, és ezt online is megteheti. Az EU védjegy jogosultjának vagy bejelentőjének európai uniós ország állampolgárának vagy olyan személynek kell lennie, akinek lakóhelye vagy tényleges és működő ipari vagy kereskedelmi telephelye az Európai Unióban található.
Amennyiben a nemzetközi bejelentés az Európai Unió hivatalos nyelvei közül olyan nyelven történik, amely nem tartozik a Jegyzőkönyv nyelvei közé, a Madridi Jegyzőkönyv szerinti nyelvek (angol, francia vagy spanyol) közül egyet meg kell jelölni, amely a nemzetközi bejelentés nyelve lesz. Ha a bejelentő nem nyújtja be az áruk és szolgáltatások fordítását, fel kell hatalmaznia az EUIPO-t ezek elkészítésére.
Az EUIPO ellenőrzi a nemzetközi bejelentés tartalmát és teljességét (különösen a védjegyeket, a jogosultat, valamint az áruk és szolgáltatások jegyzékének hatókörét).
Ezt követően a nemzetközi bejelentést elektronikus úton továbbítják a WIPO Nemzetközi Irodájához.

A képviselőkkel kapcsolatos további tájékoztatás azIránymutatások M. részében (Nemzetközi védjegyek) található.

Nem. Jogszabályainkban a lajstromozás tekintetében egyesülés nem szerepel, így a Hivatalt nem köti a Madridi Megállapodás és a Madridi Jegyzőkönyv új rendelkezése, mivel az EUVR 182. cikke értelmében csak a jogszabályaink rendelkezései alkalmazandók az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozásokra.

Igen. Jogszabályaink lehetővé teszik a bejelentések és a lajstromozások megosztását (EUVR  50. és 56. cikke). Az EUVR  182. cikke értelmében a jogszabályainban foglalt rendelkezések alkalmazhatók az Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozásokra vonatkozóan is (lásd a Madridi Megállapodáshoz és a Madridi Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat nemzetközi lajstromozás megosztására vonatkozó  27bis szabályának  2019. február 1-i módosítását).

Mostantól a WIPO MM22 formanyomtatványa segítségével is benyújthatja megosztás iránti kérelmét (amely a madridi rendszer [Madrid System] nyelvein érhető el: angolul, franciául és spanyolul).
 
A bejelentési űrlapot egy kiegészítő lappal együtt kell elküldeni, amely tartalmazza nemzetközi lajstromozás (IR) elsődleges eljárásában maradó áruk és szolgáltatások listáját.
 
A bejelentési űrlapot hivatalos kommunikációs eszközök segítségével kell benyújtani online (az eComm rendszeren keresztül), faxon, postán vagy különleges postaszolgálat útján. Amennyiben online szeretné a megosztás iránti kérelmét benyújtani, kérjük, jelentkezzen be saját felhasználói felületére (User Area), lépjen be az eSearch plus oldalra, adja meg IR-azonosítóját, majd az „Actions and communications” (műveletek és közlemények) menüpont alatt válassza ki a „send communication” (üzenet küldése) opciót.
 
Kérjük, olvassa el a kommunikációs eszközökről szóló iránymutatásainkat, valamint a Hivatal ügyvezető igazgatójának az elektronikus módon történő közlésről szóló, 2017. augusztus 16-i EX‑17‑4 határozatát.
 
A megosztás iránti kérelemre vonatkozó eljárás az alábbi lépésekből áll:
 
  • a felhasználó az MM22 formanyomtatvány elküldésével benyújtja kérelmét a Hivatalnak a nemzetközi lajstromozás nyelvén;
 
  • az EUIPO megvizsgálja a kérelmet és továbbítja azt a WIPO részére (amennyiben az elfogadhatónak bizonyul szabályozásunk szempontjából);
 
  • amennyiben a kérelem megfelel a Madridi Megállapodáshoz és a Madridi Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat  27bis szabályának – beleértve a nemzetközi díj kifizetését – a WIPO rögzíti a megosztást, és a nemzetközi lajstromban létrehozza a megosztott nemzetközi lajstromozást;
 
  • ezt követően a WIPO értesíti az EUIPO-t, amely létrehozza a megosztás iránti kérelmet a saját adatbázisában.

Az EUIPO ezért a szolgáltatásért nem számít fel díjat. Azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a WIPO a megosztott bejelentés nyilvántartásba vételéért  177 CHF díjat számít fel.

A nemzetközi lajstromozás megosztásának időpontjaként a kérelem WIPO általi kézhezvételének napját, illetve ha a kérelemben szabálytalanság található, a szabálytalanság orvoslásának időpontját kell feljegyezni. Lásd a Madridi Megállapodáshoz és a Madridi Jegyzőkönyvhöz kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzatnak a nemzetközi lajstromozás megosztásáról szóló, 27bis. szabálya 2019. február 1-jei módosítását.

Az itt megadott kérdések és válaszok csak tájékoztató jellegűek, és nem szolgálnak jogi hivatkozás alapjául. További részletek az Európai uniós védjegyrendeletbenés a közösségi formatervezési mintáról szóló rendeletben vagy a védjegyről, illetve formatervezési mintáról szóló útmutatóban találhatók.

A személyes adatoknak a hivatalnál történő kezeléséről bővebb tájékoztatás az adatvédelmi nyilatkozatban található.
 

Az oldal utolsó frissítése 14-03-2019
Weboldalunk a felhasználói élményt javító technikai funkciókat támogató sütiket (cookie-kat), valamint webanalitikai eszközöket is használ. További információért kattintson ide
x