Ugrás a kezdőlapra
EUIPO
Védjegyeinek és formatervezési mintáinak védelme az Európai Unióban

Szellemi tulajdonának védelme az Európai Unióban

Menu

 

A módosító rendelet kihirdetése (2017. október 1.) után 21 hónappal hatályba lépő változások

A módosító rendelet számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek csak a rendelet kihirdetése után 21 hónappal lépnek hatályba, mivel másodlagos jogszabályban kell kidolgozni őket: egy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban és egy végrehajtási jogi aktusban.

Átfogó értelemben, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus a következőkhöz kapcsolódó eljárásbeli szabályokról rendelkezik: felszólalások; megszűnés megállapítására és törlésére irányuló intézkedések; fellebbezések a Fellebbezési Tanács előtt; a Fellebbezési Tanács szervezete; a Hivatal által küldött értesítések és kommunikáció a Hivatallal; időkorlátok és felfüggesztések; nemzetközi lajstromozásokat érintő bizonyos eljárások.

A végrehajtási jogi aktus a következő témakörökről rendelkezik: az EU védjegybejelentés tartalma; az EU védjegyek megjelenítése; nyelvi és fordítási problémák; elsőbbség és szenioritás; átruházások és lemondások; EU együttes és tanúsító védjegyek; nemzetközi lajstromozásokat érintő bizonyos eljárások.

Az Európai Bizottság mindkét jogi aktus tervezetét közzétette nyilvános konzultációra:

  • A felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezete;
  • A végrehajtási jogi aktus tervezete.

A Hivatal a hatálybalépés előtt köteles tájékoztatni a felhasználókat arról, hogy miként befolyásolják ezek a változások a gyakorlatát. A Hivatal frissíteni fogja a vizsgálatra vonatkozó iránymutatást, hogy az a hatálybalépés előtt kellő időben ismertesse a módosítások által a Hivatal védjegyvizsgálati gyakorlatában bevezetett változtatásokat.

 

  • A módosító rendelet megszünteti a grafikai ábrázolásra vonatkozó követelményt. Ez azt jelenti, hogy 2017.10.01-jétől megengedett a megjelölések bármely megfelelő formában, széles körben elérhető technológia alkalmazásával történő ábrázolása, amennyiben az ábrázolás egyértelmű, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, érthető, tartós és objektív.
  • A módosító rendelet e rendelkezésének hatálybalépése előtt a Hivatal tájékoztatni fogja a felhasználókat azokról az alternatív médiumokról és formátumokról, amelyek a véleménye szerint megfelelnek az új rendelkezésnek.
  • Az európai uniós (EU) tanúsító védjegy az uniós szintű védjegyek egy új típusa, bár néhány nemzeti szellemitulajdon-jogi rendszerben már korábban is létezett.
  • A tanúsító védjegy lehetővé teszi a tanúsító intézmény vagy szervezet számára, hogy a tanúsítási rendszert betartó szervezetek számára engedélyezze, hogy a védjegyet a tanúsítási követelményeknek megfelelő áruk vagy szolgáltatások megjelölésére használják fel.
  • Rendelkezések a felszólalásoknak és törléseknek bizonyos esetekben a Hivatal által elismert online forrásokból történő, online alátámasztására vonatkozóan
  • Másodlagos kérelem útján szerzett megkülönböztető képesség, amely a gyakorlatban lehetővé teszi a bejelentő számára, hogy kimerítse az eredendő megkülönböztető képességre vonatkozó fellebbezési jogot, mielőtt a szerzett megkülönböztető képesség igazolására köteleznék
  • Az EUIPO gyakorlatának kodifikációja (az útmutatók magyarázata szerint) a fennálló jogok, illetve a használat késedelmes igazolására vonatkozóan
  • A fordítási előírások jelentős egyszerűsítése
  • Az EU védjegy átruházása jogorvoslatként bizonyos körülmények között
  • Az írásbeli igazolások szerkezetére és formátumára vonatkozó formai kötelmények valamennyi eljárás esetében (igazolások benyújtása a mellékletekben)
  • Személyes kézbesítést és postafiókletéteket a továbbiakban nem fogad el a Hivatal
  • Az EUVR (EU védjegy végrehajtási rendelete) és az EUTMDR (EU védjegy felhatalmazáson alapuló rendelete) átfogóan kidolgozott átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az új eljárási szabályok hatályba lépésének idejére vonatkoznak.

 

Hatálybalépés 2016. március 23-án.

A módosító rendelet számos változtatást vezetett be a vizsgálati eljárások, a feltétlen kizáró okok, a viszonylagos kizáró okok, az áruk és szolgáltatások, a felszólalási és törlési eljárás, valamint a fellebbezések terén.

 

A vizsgálati eljárás terén a következő fő változások lépnek életbe:

  • A módosító rendelet megszünteti azt a lehetőséget, hogy az EU védjegybejelentéseket a nemzeti hivatalokon keresztül nyújtsák be.
  • A felhasználók eldönthetik, hogy kérnek-e uniós kutatási jelentéseket és védjegyfigyelést.
  • A módosító rendelet tisztázza, hogy milyen hatása van egy olyan korábbi védjegy megszüntetésének, amelyen szenioritási igény alapul, amely immár a megszüntetés hatálybalépésének időpontjától függ.
  • A módosító rendelet bevezeti a rendelet szövegébe a harmadik felek észrevételeinek benyújtására nyitva álló időszakkal kapcsolatos jelenlegi gyakorlatot. Erre a felszólalási időszak vége előtt kell sort keríteni, illetve – ha a védjegy ellen felszólalást nyújtottak be – a felszólalásról hozott ügydöntő határozat előtt.
  • A módosító rendelet azt is kifejezetten rögzíti, hogy a Hivatalnak saját kezdeményezésére jogában áll a lajstromozás előtt bármikor újra megnyitni a feltétlen kizáró okok vizsgálatára irányuló eljárást.

A feltétlen kizáró okok terén a következő fő változások lépnek életbe:

  • A funkcionális megjelölésekre (pl. szín vagy hang) most már ugyanazok a tilalmak vonatkoznak, mint a formából álló megjelölésekre.
  • A módosító rendelet tisztázza az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre (OEM), az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre (OFJ) és az egyéb iparjogvédelmi oltalmi formákra vonatkozó tilalmakat.
  • A védjegyek megkülönböztetésre nem alkalmas elemeire vonatkozó kizárólagos jogokról való lemondásra irányulóan, az oltalom terjedelmét illető kételyek elkerülése céljából a továbbiakban nincs lehetőség nyilatkozatot tenni.
  • A módosító rendelet kodifikálja a feltétlen kizáró okokon alapuló törlési eljárás jelenlegi gyakorlatát, és ezek vizsgálata során csak a felek által benyújtott érvekre és indokokra szorítkozik.

A felszólalási és törlési eljárás terén a következő fő változások lépnek életbe:

  • Megváltozott az EU-t megjelölő nemzetközi lajstromozások elleni felszólalási időszak kezdő időpontja. Ez az időszak most a közzététel időpontja után egy hónappal indul.
  • A módosító rendelet néhány változtatást vezet be az európai uniós védjegybíróságok előtt indított viszontkeresetekkel kapcsolatban. Ebben az esetben az európai uniós védjegybíróságok addig nem folytatják a viszontkereset vizsgálatát, amíg az érdekelt fél vagy a bíróság nem tájékoztatja a Hivatalt a viszontkereset benyújtásának időpontjáról.
  • A módosító rendelet kötelezi a Hivatalt, hogy tájékoztassa az adott európai uniós védjegybíróságot az egy védjegy megszüntetésére vagy törlésére a Hivatalhoz benyújtott minden korábbi bejelentésről.

A viszonylagos kizáró okok terén a következő fő változások lépnek életbe:

  • A módosító rendelet az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseken (OEM) és oltalom alatt álló földrajzi jelzéseken (OFJ) alapuló külön felszólalási és törlési okokat vezet be.
  • Megváltozik a használat igazolására vonatkozó kötelezettség és a releváns időszak meghatározására szolgáló egyik időpont. Az alkalmazandó időpont ettől fogva a vitatott EU védjegybejelentés benyújtásának időpontja vagy elsőbbségi időpontja, és nem a közzététel időpontja.
  • A módosító rendelet a jelenlegi gyakorlattal és ítélkezés gyakorlattal összhangban több helyen tisztázza a szabályokat.

A fellebbezési eljárással kapcsolatban a módosító rendelet a következő fő változásokat vezeti be:

  • Ellenérdekű fél esetében a saját hatáskörben végzett jogorvoslat megszüntetése, aminek eredményeképpen ezekben az esetekben le kell rövidülnie a fellebbezési eljárás teljes időtartamának. Ez összhangban van a Hivatal előtt folyó eljárások ésszerűsítésének céljával, és figyelembe veszi azt, hogy ellenérdekű fél esetében az elsőfokú határozatok elleni saját hatáskörben történő jogorvoslat csak nagyon kivételes esetekben volt lehetséges (mivel mindkét fél egyetértésére szükség volt).
  • A módosító rendelet egyes rendelkezésekkel tisztázza és kodifikálja a kiegészítő fellebbezésekkel és a fellebbezési tanács határozatainak hatálybalépésével kapcsolatos jelenlegi gyakorlatot. Ezek a határozatok akkor lépnek hatályba, amikor az azokat megtámadó keresetre nyitva álló időszak lezárul; ha ezen időszakon belül keresetet nyújtottak be, akkor abban az időpontban, amikor a Törvényszék vagy – további fellebbezés esetén – a Bíróság elutasította azt.
 
  • Áruk és szolgáltatások: 28. cikk (8) bekezdés

    A módosító rendelet kodifikálta a Hivatal azon védjegyekkel kapcsolatos gyakorlatát, amelyeket a C-307/10. sz. „IP Translator” ügyben hozott ítélet („amit látsz, azt kapod”) után nyújtottak be. A módosító rendelet kiterjesztette ezt a gyakorlatot az ítélet előtt benyújtott védjegyekre is, és egy hat hónapos átmenti időszakot biztosít azok jogosultjainak, hogy a benyújtás időpontja szerinti eredeti szándékukhoz igazítsák védjegyeik leírását.

    Az átmeneti időszak végétől kezdve az összes fejezetcímmel rendelkező védjegyet a szó szerinti jelentés alapján fogják értelmezni, tekintet nélkül a bejelentés időpontjára. A 2012. június 22. előtt bejelentett és valamely nizzai osztály teljes fejezete tekintetében lajstromozott EU védjegyek jogosultjai nyilatkozhatnak, hogy szándékuk a bejelentési napon az volt, hogy az adott osztály fejezetcímének szó szerinti jelentése által jelölt áruk és szolgáltatások körén túli árukra és szolgáltatásokra is védjegyoltalmat igényeljenek.

    A módosító európai uniós védjegyrendelet 28. cikke (8) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 1/2016. sz. közlemény meghatározta azt a keretrendszert, amelyet a 28. cikk (8) bekezdése szerinti nyilatkozat lajstromba való felvétele tekintetében a Hivatal előtti eljárásra alkalmazni kell.

    A közlemény melléklete tartalmazta azon áruk és szolgáltatások példáinak nem teljes körű felsorolását is, amelyeket nem jelöl meg egyértelműen a nizzai osztályozás (6–10. kiadás) szerinti fejezetcímek általános kifejezéseinek szó szerinti jelentése, hogy segítséget nyújtson a felhasználóknak nyilatkozataik megtételében.

    A Hivatal elkészítette azon kifejezések nem teljes körű listáját, amelyeket nem foglal magában egyértelműen a vonatkozó fejezetcímek szó szerinti jelentése az EUVR 28. cikkének (8) bekezdése szerinti nyilatkozattétel tekintetében. A lista csupán útmutatóul szolgált azoknak a védjegyjogosultaknak, akik az EUVR 28. cikkének (8) bekezdése szerinti nyilatkozatot kívánnak benyújtani. A lista itt található.


 
Az oldal utolsó frissítése 25-04-2017
Weboldalunk a felhasználói élményt javító technikai funkciókat támogató sütiket (cookie-kat), valamint webanalitikai eszközöket is használ. További információért kattintson ide